Kisfaludy Társaság
Sokat tettek a magyar irodalom fejlesztése és terjesztése érdekében. Felfedezték Arany János költészetét, majd Arany János már maga is bekerülvén a Kisfaludy Társaságba, Madách Imre Az ember tragédiája c. alkotásának útjait egyengette.

Mikor? Hol? Miért?


   A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által egy 1836. november 12-én, Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt. A társaság Kisfaludy halála után fontos irányítója lett az irodalmi ízlés fejlesztésének és a hazai szépirodalom támogatásának. A 19. században a minden hónapban megtartott felolvasó ülések az irodalmi élet legfontosabb eseményei közé tartoztak. A társaságot 1952-ben feloszlatták, működése megszűnt.

Története

Kisfaludy Károly szobra a Nemzeti Múzeum kertjében
Kisfaludy Károly szobra a Nemzeti Múzeum kertjében

   Pályázataik nemcsak szépirodalmi, hanem irodalomelméleti alkotások létrehozására is ösztönöztettek. Kisfaludy munkáinak kiadása után megmaradt pénzből költői pályadíjakat tűztek ki, amelyek idővel országos jelentőségűvé váltak. Ennek keretében nyert pályadíjat például Arany János 1846-ban Az elveszett alkotmány c. komikus eposzával, 1847-ben pedig Toldi c. elbeszélő költeményével. Ellenezték, hogy az eszmei gondolkodást befolyásolja a politika. Modern irodalmi témákat vetettek fel az 1840-es években, mint például a dráma korszerű értelmezése, a regény és a dráma különbsége, és a népiesség kérdése az irodalomban. Hamarosan lapokat, könyvsorozatokat indítottak.

    A Kisfaludy Társaság Évlapjait 1840-1846 között, majd 1860-tól 1940-ig jelentették meg. 1846-ban megindították a Hellén könyvtár c. könyvsorozatukat, amelyben klasszikus szerzők műveit jelentették meg. (Nemzeti könyvtár és Külföldi regénytár címeken is indítottak könyvsorozatokat.)

Orlai Petrics Soma: Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly találkozása
Orlai Petrics Soma: Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly találkozása

      Továbbá ösztönöztek a népköltészeti anyag gyűjtésére, így igen jelentős a Magyar Népköltési Gyűjtemény c. 14 kötetben kiadott sorozatuk, amelyet az 1872-től 1924-ig terjedő időszakban adtak közre.

    Gyulai Pál konzervatív vezetése alatt a társaság szembekerült a 19-20. század fordulóján kibontakozó, később a Nyugat körül csoportosuló modern magyar irodalomi irányzat irodalomszemléletével, amely velük ellentétben az akadémizmust képviselte. Innentől végig e változó intenzitású szembenállás egyik pólusa volt a társaság. 1952-ben oszlatták fel véglegesen.

Alapító tagjai

  • Bajza József
  • Bártfay László
  • Czuczor Gergely
  • Dessewffy Aurél
  • Fáy András
  • Helmeczy Mihály
  • Joannovics György
  • Jósika Miklós
  • Kovács Pál
  • Kölcsey Ferenc
  • (Stettner) Zádor György
  • Szenvey József
  • Szinnyei József
  • Szontágh Gusztáv
  • Toldy Ferenc
  • Tomori Anasztáz
  • ·Vörösmarty Mihály